apaszemmel

Ma reggel a villamoson utazott Apa és Anya. Nem messze tőlük egy anyuka ült a kisfiával. A kisfiú kifele nézelődött az ablakon, majd lelkesen megszólalt: - Anya, sárkány! - Nem sárkány, galamb. - mondta kimérten az anyuka. Apa ezt rendkívül mulatságosnak találta. Milyen élénk fantáziája van a gyerekeknek, gondolta, még egy csapat galambot is sárkánynak néz. El is mondta Anyának gyorsan, aki kimutatott az ablakon. Egy szobor volt kinn. A megbízás a szobrászhoz valószínűleg galambra érkezett, de valójában tényleg egy sárkány volt.

Szonja bevezette magának az esti torna mellett, amit már eddig is gyakorolt a reggeli tornát. Az esti torna - mint egy nap végi levezetésként és az utolsó tartalékok elfogyasztásaként - kizárólag az ágyon végzett hasas ugrásokból áll. Közben néha egy kacaj. A reggeli torna ezzel szemben a ritkább hasas ugrások mellett ágyon történő ugrálást is tartalmaz, melyet mondóka kísér. Akik megfejtik a mondókát, azok között kisorsolok egy Egy Órás Szonja Baba Felügyeletet. Persze ha Anya is jóváhagyja. És akkor íme a két performance: Esti torna Reggeli torna   Nos, igen, talán ezt az ugrálást még gyakorolni kell egy kicsit.

Mondta Anya ma reggel a villamoson. Az apropó az volt, hogy miközben Apa és Anya együtt igyekezett munkahelyére a 19-es villamoson, épp egy loncsos rasztapaszta mellé sikerült leállniuk, akinek a füléből a deck attack legsötétebb bugyrait is megszégyenítő zajkavalkád szűrődött ki. Na jó, nem a füléből, hanem a fülében lévő mini fülhallgatóból. Mindez úgy, hogy közben ment a villamos. Az ilyen fogyasztó a nagyothallókészülék-gyártók álma. (Némi összeesküvés-elmélet lehetőségét látom kibontakozni a mini fülhallgató és a nagyothallókészülék-gyár vonatkozásában, de ezt tán máskor). Apának természetesen egyből az jutott eszébe, hogy milyen érdekesen nézne ki a kis vörös Szonja ilyen hajjal és kiegészítőkkel 20 év múlva. De nem sok ideje maradt a filozofálgatásra. Épp, hogy felfedeztük a jelenséget ugyanis, mikor egy idős bácsi csoszogott fel a villamosra. Rasztapaszta (RP) rögtön ugrott és átadta a helyét. Anya szájából ekkor hangzott el a címszerepet játszó mondat. De RP rákontrázott. A

Szonja baba ma reggel engem lepett meg legjobban. Az eddig hatalmas Anyás hírében álló közelmásféléves a reggeli öltözködésnél határozottan Apáért visított. Először nem is hittem a fülemnek, mikor Anya szólt, hogy Szonja engem akar, ma reggel nekem kell felöltöztetnem. Persze öltöztettem már reggel párszor, így maga a feladat nem állított leküzdhetetlen nehézségek elé, ám a körülmények merőben újak voltak. Szonja azonban nem elégedett meg ennyivel. A harisnyáig és kis ingig jutottunk, mikor lemászott az ölemből, a fiókjához ment és szépen kiválogatta, hogy akkor most ő mit is akar felvenni. Nacit, új kis inget, cipőt. Apának tehát nagyon jól indult a reggel. Szonja először akarta direkt Apát, ráadásul Apának nem kellett törnie a fejét sem, hogy mit is adjon rá. Ja, és természetesen a végeredmény sem maradt el:

Az is, ha elmegy valaki, ha elmegy egy apa, egy jó barát apukája. Szonja baba is találkozott Vele egyszer és reméljük okozott Neki pár vidám percet. Talán nem fog emlékezni Rá, pici még, de Apa meg Anya igen, nagyon is és majd elmesélik neki.