Az első hét lendületes kezdése után a 2. hét azért már egy fokkal nehezebbre sikerült. Volt olyan nap, mikor ügyeket kellett intézni, így Mirkót 4 órán keresztül cipeltem a hátamon. Megnőtt kicsit a hiszti faktor, gyakoribbá váltak a surlódások, de szerencsére összességében most is jól tudtunk együttműködni. Aranyat ér az az egy-egy nap hetente, mikor a nagyszülők bevállalják a gyerekeket. Ilyenkor Apa el tudja intézni az elmaradt falfúrásokat, beszerzéseket, miegymás. Még arra is jut ideje, hogy megírja a legfrissebb fejleményeket. Két hét tapasztalata alapján a nap kiemelkedő része általában a főzés, amit rekord gyorsasággal kell megcsinálni, de mindig nagyon faja ebéd sikeredik és még a gyerekeket is be lehet vonni. A másik top program a Budapesti Állatkert Mirkóval. Hétköznap iszonyú nyugis és az éves bérlettel nincs meg még az a para sem, hogy mindenképpen minden állatot látni kell MOST, mert akkor minek fizettük azt a sok pénzt. Amikor összejön az, hogy Mirkó akkor aludjon, mi
(mert apa is csak egy van)