apaszemmel

Néha jó leírni, hogy mit csinál egy majdnem kettő éves gyerek. Mert később jó visszaolvasni. Aztán meg jól össze is lehet hasonlítani a frissebb gyereket a korábbival. Meg a szomszéd gyerekkel. Mennyivel okosabb, ügyesebb a mienk, ugyebár. Ha meg esetleg nem, akkor találunk rá remek kifogást. No, de a mienk egy hétig beteg volt most, no, de a mienk fiú, no, de a mienk lány, no, de a mienk kisebb növésű, no, de a mienk nagyobb növésű, de ami a legtutibb, no, de a mienk másban jobb. És ez így is van, minden gyerek valami másban jobb. Visszatérve arra, hogy Mirkó mit csinál mostanában. Azt lehet mondani, hogy viszonylag sok mindent. Mozgáskoordinációban is tehetséges, de ezt majd hamarosan egy videóval szeretném illusztrálni, melyet maximum Dan Osman tudott túlszárnyalni, de ő idősebb volt a trükkjei idején és Mirkónak most folyik az orra. Amiről azonban most szeretnék itten értekezni az a verbális és logikai fejlettségi szintje. Nálunk a családban a "kis buta" helyett a "

Mármint a próbaidő. Tényleg kellett ez a 3 hónap ahhoz, hogy beálljunk az új rendre. Megvolt az egy krízis per fő is. Lesz ez még persze több is, de a kezdeti nehézsége elmúltak (mint minden ugyebár). Nagyjából megvan a napi menetrend is, amit azért olykor-olykor - mint mondjuk, hogy messze ne menjünk, ma - valami felrúg. Ma éppen Mirkó 10-kor aludt be. Mármint délelőtt. Úgyhogy a délutáni pihenőnek annyi. Helyette a két gyerek nyakig festékes. A lakást fokozott erőkkel védem. Vörös riasztást adtam ki és engedélyeztem bármilyen lakásban fellelhető fegyver használatát ön- és vagyonvédelemre. Amúgy remekül vagyunk. A két gyerek tegnap megszabadult felesleges hajától. Mirkó remek vornepraktischhintermodisch frizkója a múlté, ám emléke örökre él bennünk és abban, aki látta. Legközelebb a harehare korszakában látjuk viszont, már ha lesz. Úgy néz ki, hogy kulináris téren is tudunk egy hullámhosszon mozogni, mert eddig viszonylag kevés ebéd maradt meg. Ma a spenót bundáskenyérre