Ugrás a fő tartalomra

Családon belüli erőszak 2.

Valahogy divatba jött nálunk az esti birkózás. Annyi biztos, hogy nem Emil kezdeményezte és talán nem is Anya. Mindegy is, lényeg, hogy hetente párszor tatamivá válik a kanapé (ami 90%-ban a gyerekek otthoni tevékenységeinek  fő színhelye) és hárman (Mirkó, Szonja (bizony, ő  is!) és Apa) nyomjuk a full-contactot. Egyelőre nem egy UFC, de tegnap kifejezetten kellemetlenül éreztem magam, mikor Szonja próbált kiszabadulni a halálfogásomból, miközben Mirkó két kézzel, teljes erőből tépte a fülem, hogy segítsen neki. Az első pár alkalommal azt hittem, Szonjától nem kell félni, már érzi a határokat, de mióta az ökölharcot is bevettük a repertoárba, sztereóban nyomják a gyomrosokat. Igen csak figyelni kell. Szonja legalább megérti, hogy fejre és ágyékra tilos, és 10 ütésből csak egy megy félre, de Mirkótól bárhova érkezhet a Bud Spencertől tanult parasztlengő. Nagyon keményen tolja. Egyelőre bírom a strapát, de biztonság kedvéért elkezdtem újra fekvőtámaszozni, hogy 10 éves távlatban is legyen esélyem. Aztán, ha nem megy, majd szólok a gyámosoknak, hogy bántanak otthon.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mami goes to Barcelona

Megvan az a közhelyes sztori, hogy asszondja Anya és Apa helyet cserélnek egy napra, mert ugye Apa egy (ma már tudjuk) hímsoviniszta disznó (HD), és Anya láthatatlan munkáját nem, hogy nem becsüli, de még csak észre sem veszi. Nagyban hőzöng, hogy Anya lópikulát sem csinál egész nap, bezzeg ő az irodában izzad (erre vonatkozó legjobb történet a Kis Nicolas valamelyik részében található) és keresi a pénzt. Anya meg, hogy akkor tessék, cseréljenek egy napra. Apa némi újabb hímsovinizmus (hát, hogy Anya nem bírná, képtelenség, meg ilyenek, ráadásul marhaság is) után csak belemegy. A nagy napon pedig már 9-kor hívja Anyát, hogy vissza az egész, ezt nem lehet kibírni. Na, nálunk nincs HD, vagy legalábbis én nem látom nyomát, van munkamegosztás otthon is, bár 100%-osnak nem mondanám és Apa nem hőzöng azért, hogy Anya lópikulát sem csinál, mert egyrészt csinál, nagyon is, ráadásul nem csak otthon, másrészt Apa máson hőzöng. Akad rá ok, nem egy, nem kettő. Szóval a HD hiányának ellenére mikor

BRÉKING! - Apaszemmel újratöltve

       No, hát közbejött egy kis ez-az, életközepi válság, személyes válság, világválság, de ideje újrakezdeni, legyen a gyerekeknek olvasnivaló öreg korukra. Még mindig hárman vannak. A gyerekek. Saját. Viszont bővült a család pár tyúkkal és Pimmel, a kakassal.  A tyúkok (név szerint  Petra, Csini, Keselyű , Pötyi, Cirmi és Turul) egy tyúktraktorban élnek. Meglepő módon meglehetősen nagy különbségek vannak az egyes példányok között. Nem csak színben, vagy a termelt tojás méretében, de viselkedésben és - ami tényleg meglepő - intelligenciában is. Még nincs meg a teljes IQ-teszt, amivel pontosan mérni lehet majd a tyúkok intelligenciáját, de néhány elemét már meg tudom osztani veletek: Mit teszel, ha kerget egy ember? A földre kuporodok, szárnyamat kissé felemelem és várom, hogy meghágjon. - 0 pont Futok, amerre látok - 5 pont Taktikázok, elbújok valami mögé és nem hagyom magam megfogni - 10 pont Mit teszel, ha belecsípsz valakibe és az egy erőteljes seggbe rúgással jelzi nemtetszését.

Maki

Talán már említettem, hogy Szonja szívesen nézi David Attenborough filmjeit. Ennek hatására néha valamely állat képébe bújik egy ideig. Ugyan a betlehemet még nem tudta überelni DA, de azért 9 betlehem után 1 állat tuti bejön a képbe. Minap Szonja toalett-re ment diszkréten bejelentve, ahogy egy 3,5 évestől elvárjuk. Mikor még 15 perc múlva sem jött elő, Anya gondolta, megnézi, vajon a felhalmozott teljes wc-papír készletet gurigázta-e le megint Szonja, vagy csak simán mellé sikerült a dolog, azt tisztogatja, esetleg elaludt. Nos egyik sem. Anya benyitott, és Szonja, némileg elveszve a hatalmas csészében pislogott kifele. - Mi a helyzet, Szonja? - kérdezte Anya. - Celebeszi Koboldmaki vagyok. - válaszolta Szonja tágra nyílt szemekkel. Akinek kimaradt a pár évvel ezelőtti BKV hirdetés (ami talán másik faj, de nagyon hasonló), annak íme: