És ebből a beszélő-címből most akkor nyugodtan le lehet vonni a következtetést, amit Huba ma reggel úgy 7 és f8 körül a Péterfy utcai kórház szülészeti osztályán bölcsen le is vont, hogy márpedig aki gyerekvállaláson töri a fejét és az első lépések sikerülnek, túl van a 3 hónapos türelmi zónán és már jaj de megmondja aztán holnap már most aztán már mindenkinek, egy dolgot mindenképp tartson észben: A várható születési időpontnál 2 héttel későbbit mondjon. Mindenkinek. Még maga is higgye el, amennyire csak lehet. Ugyanis az ismerősök - és itt kérem nem bántani szeretnék senkit, hiszen nagyon örülünk, hogy mindenki örül és velünk vár - a híres nevezetes időponthoz közeledve érdeklődő hívásaik, e-mailjeik számát exponenciálisan növelik. Nos ez egy ideig nagyon kedves és aranyos, egy idő után azonban átcsap a "Mi lesz már vazze?" kategóriába, legalábbis a leendő szülők fejében.
Na, ez az egyik, a másik meg, hogy semmi sem úgy lesz, ahogy az ember eltervezte. Vagyis inkább, hogy annak az esélye, hogy úgy lesz, ahogy eltervezte, ugyanakkora, mint bármi másnak az esélye. Így annyira szabad csak reménykedni a szülés-ideában, mint amennyire hisz az ember abban, hogy ezen a héten tuti elviszi a lottóötöst.
Ezekre rádöbbentett a ma reggel minket úgy váratlanul, illetve inkább csak a másodikra váratlanul, az első úgy szépen folyamatosan lopta be magát fejünkbe és alakult át a "Csörög a telefon, jaj!" belső felkiáltássá.
Egyébiránt még egy csomó más is kiderült, többek közt az, hogy a kórházi szülés és az autógyártás között egy rendkívül közeli rokoni szál húzódik, mert ha az ember olcsón meg akarja úszni, akkor itt is egy fapados, futószalagon, human resources nélkül gyártott standardizált Suzukit kap, de ha van pénze, akkor sem tud többet kihozni, mint egy futószalagon, minimális human resources segítségével készült, pár extrával kitömött Mercedest. Kiválaszthatja a színt, hogy legyen-e benne bőrülés, meg ilyesmi, de attól még az 95%-ban egy standardizált autó lesz. No, meg lehet egyedi autó is, de akkor manufaktúrához kell menni, ami nálunk, mint a fehér holló.
Úgyhogy tessék beérni Mercedes-szel, vagy indulhat a fehér holló kutatás! Ami ritka, de még nem halt ki!
Na, ez az egyik, a másik meg, hogy semmi sem úgy lesz, ahogy az ember eltervezte. Vagyis inkább, hogy annak az esélye, hogy úgy lesz, ahogy eltervezte, ugyanakkora, mint bármi másnak az esélye. Így annyira szabad csak reménykedni a szülés-ideában, mint amennyire hisz az ember abban, hogy ezen a héten tuti elviszi a lottóötöst.
Ezekre rádöbbentett a ma reggel minket úgy váratlanul, illetve inkább csak a másodikra váratlanul, az első úgy szépen folyamatosan lopta be magát fejünkbe és alakult át a "Csörög a telefon, jaj!" belső felkiáltássá.
Egyébiránt még egy csomó más is kiderült, többek közt az, hogy a kórházi szülés és az autógyártás között egy rendkívül közeli rokoni szál húzódik, mert ha az ember olcsón meg akarja úszni, akkor itt is egy fapados, futószalagon, human resources nélkül gyártott standardizált Suzukit kap, de ha van pénze, akkor sem tud többet kihozni, mint egy futószalagon, minimális human resources segítségével készült, pár extrával kitömött Mercedest. Kiválaszthatja a színt, hogy legyen-e benne bőrülés, meg ilyesmi, de attól még az 95%-ban egy standardizált autó lesz. No, meg lehet egyedi autó is, de akkor manufaktúrához kell menni, ami nálunk, mint a fehér holló.
Úgyhogy tessék beérni Mercedes-szel, vagy indulhat a fehér holló kutatás! Ami ritka, de még nem halt ki!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése