Általános babababaja egy újszülöttnek a táplálékláncba való beágyazódás. Erre való igényét köztudottan hangjának erőteljes kiengedésével, magyarán bömböléssel adja szülei tudtára. Ez neki világos, mint anno a Borsodi, eszébe jut, hogy tápláléklánc és működésbe lép az első számú csecsemőreflex. Bömböl. A sors furcsa fintora ugyanakkor az, hogy ez a bizonyos első számú reflex szintén működésbe lép, ha fáj a hasa, vattacsomó van a szemén, meleg a víz, hideg a víz, kevés a víz, sok a víz, csuklik, kakil, kakilt, kakilna de nem megy, pisilt, sokat, álmos, unatkozik, nyűgös, vagy épp nincs semmi baja, csak szereti hallani a hangját. A gyakorlatlan szülő balga mód nem tudja eldönteni, hogy akkor most édes kislányom, egész pontosan mit is akarsz mondani???, mert a bömbölő csecsemő csak eggyel jobb, mint a néma gyerek, itt legalább tudod, hogy valami nincs rendben. Annak eldöntésére, hogy mi van, a kicsit gyakorlottabb szülő tesztmódszereket fejleszt ki. A táplálékláncba kerülésért folytatott h
(mert apa is csak egy van)