Olvasgatva a blogot lehet olyan érzése az embernek, hogy ezek itt a Bartos Erikáékkal laknak egy tömbben az tuti, mert minden olyan, mint a tündérmesében, a gyerekek szépek, okosak és nem üvöltenek folyamatosan, maximum Apának ül viszonylag ritkán széles vigyor az arcára.
Jelentem a gyereknevelés a Korong utcában sem könnyebb, mint máshol. Ezt minap elég komolyan éreztük a bőrünkön, mikor háromnegyed 11-kor még mindkét leszármazott viribült, és még 11-kor is csak az egyik durmolt az ágyában.
Bizony itt is vannak kemény mélypontok és átmenetileg döbbenetesen idegesítő kölkök. Például a visszaköltözés a városba azzal jár, hogy Szonja - aki amúgy az egész napos rohangáláshoz szokott Horányban - annyira durván van tele energiával, hogy két gyermekes Anya legyen a talpán aki ezt bírja.
Mert ha kimész vele délelőtt, akkor azért fáradsz el, ráadásul nincs ebéd. Ha nem mész ki, akkor a hajadat tépi - két kézzel, kisebb parókányit ki is szakítva -, szétszedi a lakást - szó szerint -, viszont persze van ebéd.
Másik következménye a beköltözés okozta energiatúltengésnek az, hogy ha nem alszik délután, akkor estére olyan bolond lesz, hogy lepasszolni is nehéz, mert a legtürelmesebb nagyit is kihozza a sodrából, bár tény, hogy 9-kor kidől a sorból. Ha alszik, akkor egész kezelhető délután, viszont este 10-kor még kér egy repetát a vacsiból - amit aztán persze nem eszik meg.
És ha még ez sem elég, Mirkónak elkezdett nőni a foga, így megjött a hangja is. Az éjszakák így már jóval kevésbé kellemesek, mint voltak.
Na, szóval csak szerettem volna tudatni minden gyakorló szülővel, hogy arról szó sincs, hogy mi a gyerekeink helyett angyalokat kaptunk, van mélységes mélypont itt is dögivel, meg lehet nyugodni.
Jelentem a gyereknevelés a Korong utcában sem könnyebb, mint máshol. Ezt minap elég komolyan éreztük a bőrünkön, mikor háromnegyed 11-kor még mindkét leszármazott viribült, és még 11-kor is csak az egyik durmolt az ágyában.
Bizony itt is vannak kemény mélypontok és átmenetileg döbbenetesen idegesítő kölkök. Például a visszaköltözés a városba azzal jár, hogy Szonja - aki amúgy az egész napos rohangáláshoz szokott Horányban - annyira durván van tele energiával, hogy két gyermekes Anya legyen a talpán aki ezt bírja.
Mert ha kimész vele délelőtt, akkor azért fáradsz el, ráadásul nincs ebéd. Ha nem mész ki, akkor a hajadat tépi - két kézzel, kisebb parókányit ki is szakítva -, szétszedi a lakást - szó szerint -, viszont persze van ebéd.
Másik következménye a beköltözés okozta energiatúltengésnek az, hogy ha nem alszik délután, akkor estére olyan bolond lesz, hogy lepasszolni is nehéz, mert a legtürelmesebb nagyit is kihozza a sodrából, bár tény, hogy 9-kor kidől a sorból. Ha alszik, akkor egész kezelhető délután, viszont este 10-kor még kér egy repetát a vacsiból - amit aztán persze nem eszik meg.
És ha még ez sem elég, Mirkónak elkezdett nőni a foga, így megjött a hangja is. Az éjszakák így már jóval kevésbé kellemesek, mint voltak.
Na, szóval csak szerettem volna tudatni minden gyakorló szülővel, hogy arról szó sincs, hogy mi a gyerekeink helyett angyalokat kaptunk, van mélységes mélypont itt is dögivel, meg lehet nyugodni.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése