Van ez a hajókiállítás a Hungexpon évente, ahol ott van minden hajó, ami számít és mindenki, aki(nek ez) számít. Én viszonylag távol vagyok mind anyagilag, mind érdeklődési körileg az ilyesmitől, de never say no for a free lunch alapon éltem az ingyen jegy és az ingyen cappuccino lehetőségével és elmentem Mirkóval menőzni. Csak, hogy éreztessem közelségemet a témához, alkalomhoz illően tornacipőben és kapucnis pulcsiban nyomultam a sok öltönyös között. Mirkó sem adta alább, ő némileg saras bakancsban taposta a Ford Mustang (listaár: 12.525.000,-) pedálját:
Remekül éreztük magunkat, feliratkoztam valami hatalmas traktor teszthétvégéjére, Mirkó meg meghajtott egy kis elektromos terepjárót, illetve beült átlagban 3-szor minden kiállított autóba. Eleinte még engem is lekötött a dolog, de aztán lazábbra vettem a Mirkó díszkíséretet és kicsit távolabbról figyelgettem a gyereket. A gyerek pedig ezt természetesen rendkívül élvezte és ment autóról autóra. Mindeközben arra lettem figyelmes, hogy egy - a korábbi legénylakásom vételárát valószínűleg lazán lepipáló - Audi S5-öt tanulmányoz mélyrehatóan két szimpatikus fiatalember. A srácok külsejük alapján megélhetésüket minden bizonnyal nem Tesco árufeltöltésből biztosították, ellenben nagy eséllyel nyújtottak be előszeretettel boltbezárásos népszavazási kérdéseket. Lényeg a lényeg, súlyban 20 Mirkót lazán kitettek, tekintetük pedig Schmidt Máriát is percekre elbátortalanította volna. Mirkó egy másik autóban kapcsolt félre minden kapcsolót épp, így nem volt ok arra, hogy közelebb menjek. Az események viszont felgyorsultak. Az én figyelmemet hirtelen elvonta valami (lehet, hogy láttam még egy embert zakó nélkül). Eközben Mirkó végzett az előző autóval és elindult az S5 felé. Szinte hihetetlen, de pont ezt a pillanatot használta ki az egyik népszavazós, hogy a vezető ülésről kiszálljon és beszálljon maga mögé. Mirkó pedig nem sokat teketóriázott, bevetette magát a vezetőülésre és mire visszanéztem már magára is csapta az ajtót. A két igencsak rövid hajú fiatalember még nálam is döbbenten nézett Mirkóra, aki vidáman rájuk mosolygott és sebességbe tette a kocsit. Egy pillanatig nem lehetett eldönteni, hogy most mi lesz, de győzött a humorérzék és bár kissé csodálkozva, de a két utas is elkezdett röhögni. Aztán lassan hazamentünk.
Remekül éreztük magunkat, feliratkoztam valami hatalmas traktor teszthétvégéjére, Mirkó meg meghajtott egy kis elektromos terepjárót, illetve beült átlagban 3-szor minden kiállított autóba. Eleinte még engem is lekötött a dolog, de aztán lazábbra vettem a Mirkó díszkíséretet és kicsit távolabbról figyelgettem a gyereket. A gyerek pedig ezt természetesen rendkívül élvezte és ment autóról autóra. Mindeközben arra lettem figyelmes, hogy egy - a korábbi legénylakásom vételárát valószínűleg lazán lepipáló - Audi S5-öt tanulmányoz mélyrehatóan két szimpatikus fiatalember. A srácok külsejük alapján megélhetésüket minden bizonnyal nem Tesco árufeltöltésből biztosították, ellenben nagy eséllyel nyújtottak be előszeretettel boltbezárásos népszavazási kérdéseket. Lényeg a lényeg, súlyban 20 Mirkót lazán kitettek, tekintetük pedig Schmidt Máriát is percekre elbátortalanította volna. Mirkó egy másik autóban kapcsolt félre minden kapcsolót épp, így nem volt ok arra, hogy közelebb menjek. Az események viszont felgyorsultak. Az én figyelmemet hirtelen elvonta valami (lehet, hogy láttam még egy embert zakó nélkül). Eközben Mirkó végzett az előző autóval és elindult az S5 felé. Szinte hihetetlen, de pont ezt a pillanatot használta ki az egyik népszavazós, hogy a vezető ülésről kiszálljon és beszálljon maga mögé. Mirkó pedig nem sokat teketóriázott, bevetette magát a vezetőülésre és mire visszanéztem már magára is csapta az ajtót. A két igencsak rövid hajú fiatalember még nálam is döbbenten nézett Mirkóra, aki vidáman rájuk mosolygott és sebességbe tette a kocsit. Egy pillanatig nem lehetett eldönteni, hogy most mi lesz, de győzött a humorérzék és bár kissé csodálkozva, de a két utas is elkezdett röhögni. Aztán lassan hazamentünk.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése