apaszemmel

Néha írok olyan posztot, hogy hol tartanak a gyerekek. Csak, hogy lássuk majd 20 év múlva, mi is volt, meg mikor. Kezdjük Szonjával. Ő ugye már iskolás, 7 és fél éves, barátai vannak, meg ilyenek. No, de mit tud? Tud 1000 alatti számokat összeadni, 100 alattiakat kivonni és szorozni, kettővel osztani, illetve 625-ből gyököt vonni. Tud írni nyomtatottan és írottan. Ezenkívül tud olvasni. Durván. 6 nap alatt nyomta le a Rumini a Fényvizekent. Nagypapának meg felolvasott egy részt a Kis Nicolas-ból diktafonra tök szépen hangsúlyozva. Szóval nagyon ügyes. Ja, és irtó jókat rajzol. Mirkó is jól áll. Nála a legjobb feature a humorérzéke, de tud egyjegyű számból egyjegyűt levonni és "felvonni", ismeri az összes nyomtatott betűt és egy-két dolgot már le is tud írni. Emellett tud snapszerozni és makaózni. Komolyan! Múltkor megvert úgy, hogy nem hagytam magam. Emil cuki és mindent elvisel, ráadásul ezt folyamatosan teszi. Helka (a kutyánk) tud ülni és pacs

Nem tudom, hogy csinálja Erika 3 gyerek mellett, de mindig képben van a legfrissebb kortárs irodalom, a legújabb színházi darabok és a szokatlan szabadidős programok terén. Most is ő találta meg Zsuzsát az interneten. Zsuzsáról annyit tudtunk, hogy Hont határában menti a békákat a szörnyhaláltól, mert szerencsétlenek téli lakhelyükről, az erdőből pont a 2-es főúton keresztül jutnak el évi egyetlen szexelési lehetőségük helyszínére, egy kis tóhoz. A 2-es főúton meg ugye nagyjából 7/24 csapatják a polák-venger kamionok felről le és lerről fe. Viszonylag kevés esélyt adva a békáknak arra, hogy megérkezzenek az éves nagy promiszkuitásra. Ezzel a hasznos tudással indultunk neki egy márciusi vasárnap este, hogy egy óra autózás után sötétedéskor a Hont Motel parkolójában találkozzunk Zsuzsával. Én legalább 5-10 autóra és kisebb tömegre számítottam, hisz érdekes a téma és ingyen is van. Ehhez képest a parkolóban egyetlen autó állt, az is a Sóséké volt, akiket meg mi hívtunk. Autójuk mellett

Van ez a hajókiállítás a Hungexpon évente, ahol ott van minden hajó, ami számít és mindenki, aki(nek ez) számít. Én viszonylag távol vagyok mind anyagilag, mind érdeklődési körileg az ilyesmitől, de never say no for a free lunch alapon éltem az ingyen jegy és az ingyen cappuccino lehetőségével és elmentem Mirkóval menőzni. Csak, hogy éreztessem közelségemet a témához, alkalomhoz illően tornacipőben és kapucnis pulcsiban nyomultam a sok öltönyös között. Mirkó sem adta alább, ő némileg saras bakancsban taposta a Ford Mustang (listaár: 12.525.000,-) pedálját: Remekül éreztük magunkat, feliratkoztam valami hatalmas traktor teszthétvégéjére, Mirkó meg meghajtott egy kis elektromos terepjárót, illetve beült átlagban 3-szor minden kiállított autóba. Eleinte még engem is lekötött a dolog, de aztán lazábbra vettem a Mirkó díszkíséretet és kicsit távolabbról figyelgettem a gyereket. A gyerek pedig ezt természetesen rendkívül élvezte és ment autóról autóra. Mindeközben arra lettem figyelmes

A Valentin napot személy szerint nem nagyon vettem komolyan eddig. Most sem veszem komolyan, sőt valószínűleg nem is fogom soha. Mégis ma, pont ma, nyilván ma - tudom öregszem és szentimentalizálódom - azon gondolkodtam, hogy van ez a család dolog. Ez a három gyerek meg az én csajom. Hogy van lent, meg fent velük, de egyre biztosabb vagyok, hogy csak lent lenne nélkülük. Vagy ha lenne is fent, az csak az árnyéka lenne a mostani lentnek. Megtanítottak ők így együtt egy csomó dologra. Arra, hogy mi fontos, mi nem. Arra, hogy többet ér velük egy nyugodt este, mint egy Visa Gold. Arra, hogy elfogadjam a helyem a nagyvilágban, hogy örüljek, ha kisüt a nap, ha színes madár nyomul a kertben vagy ha három nap után végre kakál Emil. És ez jó. Nagyon jó. A legjobb az egészben pedig az, hogy mindehhez nem kell semmiféle Valentin nap. Ez mindig van. Csak észre kell venni.

Hivatás - Anya, én régész  leszek! - mondja Mirkó. - Az nagyon jó, és hol, a tengerben búvár régész? - Nem, kétiptomban. - ...? Hol? - Kétiptomban. Az kicsit messzebb van, mint Egyiptom. Farsang - Szonja, eldöntötted már, minek öltözöl a Farsangon? - Még nem. - Szerintem öltözz beteg macskának. - így Miresz. - Lennének rajtad ilyen foltok meg sebek... Aikido Új edző foglalkozik Miresszel és Szonjával az edzésen. Hogy felmérje a terepet, megkérdezi: - Na, mit néztetek utoljára? Erre Miresz: - Hááát, a Willy Fog-ot, a 80 nap alatt a Föld körül. Telefon Miresz egyedül van otthon egy telefonnal, míg Anya Szonjáért meg az iskolába, és felhívja Apát. - Apa, ellopták a gitárodat. - Öööö, kicsoda? - Egy hangya. - Egy hangya? Hogy bírta el? - ... száz hangya. - És hova vitték? - Hát a hangyabolyba.

Van a klasszik vicc a 3. gyerekről, meg a lenyelt 100 forintosról. Van ugyanez a cumijáról. És persze röhögünk rajta, röhögünk, de miért is ugye? Hát azért, mert - kicsit persze ferde tükörben - a mindennapjainkat látjuk benne. Mert a 3. gyerek már tényleg a jégen is. El nem tudtuk képzelni az elsőnél, hogy letegyük ébren valahova a lakásba és ott el legyen egy ideig, gügyögjön magában és csak boldogan ránk mosolyogjon, ha arra tévedünk. A harmadiknál meg már mindennapos, természetes, nem is értjük, hogy lehetne másképp. Persze, mondták előre, hogy ez ilyen, de mi meg hisszük, ha látjuk. Na, most látjuk. Ez a gyerek harmadik. A javából. Folyamatosan cuki. Present continuous cuki. Így ni:

Tudtátok, hogy Bud Spencer olasz válogatott vízilabdás és egyben olasz felnőtt bajnok volt gyors- és mellúszásban? Meg, hogy Spencer Tracytől (kedvenc színésze) és a Bud-tól (kedvenc söre) kölcsönözte művésznevét? És azt, hogy a lehíresebb filmjeinek zenéje megvásárolható CD-n? Na, mi ezeket már mind tudjuk. Meg azt is, hogy nem a zenélő műanyagkacsa a legnagyobb öngól egy szülőnek, hanem a Bud Spencer CD. Bizony, nekifutásból, emberesen tökön rúgtuk magunkat. Ha nem hallgattuk meg Szenteste óta 200-szor az ájfílájkökinginmájbádit, meg az extralarge-ot, akkor egyszer sem. És ez pont olyan fájdalmas, mint egy hónap alatt 200-szor megnézni a Kincs ami nincset. Csak abban reménykedem, hogy a meglehetősen visszafogott színvonalú (ez itt egy erős eufemizmus, hogy szegény Bud azért ne forogjon a sírjában) zene hallgatása 4 éves korban nem hagy maradandó károsodást a zenei ízlésben. Annyi biztos, hogy a verekedési kedvre pozitív hatással van, mint erre lejjebb már utaltam.

Valahogy divatba jött nálunk az esti birkózás. Annyi biztos, hogy nem Emil kezdeményezte és talán nem is Anya. Mindegy is, lényeg, hogy hetente párszor tatamivá válik a kanapé (ami 90%-ban a gyerekek otthoni tevékenységeinek  fő színhelye) és hárman (Mirkó, Szonja (bizony, ő  is!) és Apa) nyomjuk a full-contactot. Egyelőre nem egy UFC, de tegnap kifejezetten kellemetlenül éreztem magam, mikor Szonja próbált kiszabadulni a halálfogásomból, miközben Mirkó két kézzel, teljes erőből tépte a fülem, hogy segítsen neki. Az első pár alkalommal azt hittem, Szonjától nem kell félni, már érzi a határokat, de mióta az ökölharcot is bevettük a repertoárba, sztereóban nyomják a gyomrosokat. Igen csak figyelni kell. Szonja legalább megérti, hogy fejre és ágyékra tilos, és 10 ütésből csak egy megy félre, de Mirkótól bárhova érkezhet a Bud Spencertől tanult parasztlengő. Nagyon keményen tolja. Egyelőre bírom a strapát, de biztonság kedvéért elkezdtem újra fekvőtámaszozni, hogy 10 éves távlatban is legy

Nagycsaládosoknak természetesen Nagykarácsony jár a csomó adókedvezmény, meg ilyenek mellé, ami meg is volt idén. A Nagykarácsony pedig jó sok ajándékot jelent, aminek el kell férnie a házban. Minden évben megfutjuk ezt a kört, és mindig valahogy elfér minden, de egyre kevesebb hely marad nekünk. Nyilván ez minden családban így van. A marketinges erre azt mondja: erős insight. Mindenki szenved ettől, aztán még sincs rá általános megoldás. Szóval ez egy piaci rés, rá lehet cuppanni. De térjünk vissza a mi Nagykarácsonyunkra. Sok ajándék, sok kilométer, sok cuppanós puszi, sok izgatott gyerekszem, sok kidobott csomagolópapír, sok kaja, sok süti, sok meghitt pillanat. Szóval nagyjából ugyanaz, mint az eddigi Kiskarácsonyok, csak 5-en kicsit kényelmetlenebb az Auris. Szerencsére Miresz gazdagabb lett az utca legkeményebb verdájával, úgyhogy jövőre már tud azzal jönni. Ahogy Anya találóan megjegyezte: I feel like a king in my buggy...